2010. április 23., péntek

Itt az idő Magyarország!


Választási szlogen, biztos mindenki már látta, és hallotta, hogy változás történt Magyarország nyolc évi baloldali kormányzását a jobb oldal elsöprő győzelme váltja fel. Rögtön utána nagy port kavart a szélsőjobb parlamenti bekerülése, nem kis részaránnyal! Sok  határon 'inneni' úgymond bizonnyal veszem, hogy örült ennek. Nem úgy a szlovákiai külügyminiszter! Változás áll be a külhoni állampolgárokhoz való hozzá állás ügyében is. ez is bizonyos.
S látszott már a második napon, hogy a gazdasági élet szereplői is kedvezőnek vélik az erős kormány alakítást, ugyanis erősödött a forint szemmel láthatóan.
Az ha kétharmados többséggel tud majd kormányozni a jövendőbeli kormány biztosítja egyben a kettős állampolgárságot is a határokon kívül rekedt, egyébként sokszor saját magát sokkal magyarabbnak érző és -érezhető- magyar.     
Minden bizonnyal meg is lesz a kétharmad, hiszen akik idáig a harmadikként bejutott pártra szavazott és besegített a parlamentbe 26 képviselőt, azok a szavazok most is a jobb oldali bár, de mérsékelt elveket  követő pártra voksol.
Az is felmerül, hogy vajon kap-e az állampolgársággal szavazati jogot a külhonban élők matúr életkort elérő magyarjai. Minden bizonnyal nem fognak. Isten lássa a lelkét aki szavazati jogot adna minekünk s ezzel beleszólást a magyar ügyekbe. Egyébként, úgy ahogy apáink jussaként méltón megérdemelnénk.
Mert ha megkapná azt, bizony bizony állítom, hogy kihasználná azt a Kárpát-medence széleinek lakói, s még az azon túli csángóktól a melbourne-i magyar is. És ki tudja mire lenne képes az egyesítésben a magyar ilyen, megerősödött szellemben?
Megremegne a tinta a trianoni békeszerződésen!
De az a kérdés is felmerül, hogy meddig kellene így még várjon az újra kormányra kerüléséig a híveiben  amúgy is megfogyatkozott magyar baloldal, na meg a nagy tömegű szavazati joggal megjelenő más elveket valló régi- mégis újjászületett magyart is bele számolva. Akik közül nem titkoltan sokan a kisebb de annál intezívebb magyar párti szervezet követői, bár a mai modern társadalom empátiájától és toleranciájától eltérő elveket valló. Mégis a nagyfokú globalizációs és minden fajta kultúrát elsöprő unió szkeptikusak mindenütt magával vonják a  jobboldali érzések felbukkanását.
Megváltozik így is úgy is a 2004 december 5.-e óta vérző szívek fájdalmas sírása!

2010. április 19., hétfő

Kéregetők ángazsálva


Általános gondot okoz Európa szerte a kéregetők magas létszáma és általában véve is a zavaró jelenlétük a városokban, mind az ott élőknek sem de a turisták szemében sem igazán presztízs növelő aspektusokat emocionáló látvány. Vannak akik adakoznak, vannak? Persze, hogy vannak, hiszen ez az egyetlen és elsődleges megnyílvánulása a jó akaratú embernek, ami önmagában is nemes cselekedet, mint a társadalom perifériájára szorult embertársal való empátia érzése és annak kifejezése.
Pontosan ebből az érzésből vagyis az empátiaból profitálnak a nyugat-európai koldusok, akik a városok utcáin kéregetnek és bár elég rossz ezt így hallani, de domináns részük hőn dicsőitett Romániába látta meg először a napvilágot. (Tudatos fogalmazást eszközöltem!) Amint ugyanis azt meglátta hogy a romániai nap kissé szürkés és nem is fénylik olyan szépen mint a két eurós útra kelt az euró nyomába. Numerikus kifejezése is van az empátianak: egyes koldusok beszámolói szerint napi kétszáz eurót(!) gyűjtöttek alamizsnára a jobb helyeken. Csakhogy vannak persze áldozatok is a kéregetők körében, akik egy bűnbandába keveredve kényszerítve lettek a kéregetésre. S mivel az emberek sajnos nem értik meg azt, hogy azzal az apróval, amit oda ad egy koldusnak semmivel sem segíti őt. Semmilyen változás nem éri őt ez bizonyított tény. Nem következetes ez a probléma megoldási forma. Mert sok esetben a kapott pénzt folyékony erjesztett párlatokra költi, miután bizonyos exartikus lélekjelenlétet él át, ami önmagában a saját degradált helyzetét absztrakciókba folytja.(Lásd a mellékelt képen)

Újabban Bécsben tiltották meg az utcákon való kéregetést és magas pénzbírsággal vagy börtön büntetéssel riasszák az erre készülőket.
Kolozsváron, a magyarok kincses városa, mint Európa egyesek szerint egyik legszebb városában is megjelenik a posztmodern kor eme önmagából generálódott s immár eltűnni nem akaró gesztusjelensége. Itteni koldusok egyesein is megragadó látvány, hogy mialatt kéreget, biztosan unja magát -bizony monoton egy szakma lehet- bevallom és is, az alatt mp3 lejátszóval zenét hallgat. Jól bizonyított tény, hisz a fotó önmagáért beszél!

Kolozsváron olyan koldus is akad aki a buszon kéreget, majd megy és az első vendéglőben megebédel, bizony fárasztó munka, méltó a háromcsillagos ellátásra. Munkába állni meg akkor kell amikor megéhezik, vagy az előtte egy félórával, legyen biztos ami biztos!
Tessék kérem hozzá szólni!!!

2010. április 16., péntek

“Szabadság Szerelem”



Petőfi szavaival nyitja a Kézdiszéki Ifjúsági Szervezet első nyári táborát! Miért épp a szabadság szerelem lesz a vezér elv amit a tábor szervezése követni fog?
Mi kellene a fiatal nemzedéknek egyébb? A nyár, a napsütés, a hideg sör adott lesz. A szabadság érzetért, a felszabadult hangulatért már tenni fogunk közösen, egy két emlék a nyári szerelemről biztosan fog maradni.  
            A Kisz az ifjúsági táborát vadregényes helyen szervezi meg: az Almás-réten, Lemhénytől északra pár km-re, a Keleti Kárpátok hegyei között, elrejtve a világtól, hogy a fiatalok féktelen kikapcsolódásukat semmi ne zavarhassa meg.
A négynapos tábor július 28-31 között tart, ahol a napok laza kötésű programjában előfordulnak a vidék feltörő tehetségei, felbukkanak a fatalokat foglalkoztató témák (mi lennék, ha nagy leszek., felvilágosító előadások., befutott közéleti személyekkel), az esték-éjszakák a bulizással fognak telni, a koncerteket bel és külföldi előadó művészek, zenekarok gazdagítják. Stílus terén előfordul majd a népzene, retrotól a house zenén keresztül a rockig minden!