Ötlet szinten már biztosan megfogalmazódott sokakban, egyes helyzetekben, hogy most jól esne valami finomság, 'valamit úgy meg kívántam' -higgyétek el, ez még a terhességi időszakon kívül is előfordul- állítják egyesek!
Egy ilyen helyzet adódott minálunk...
Szóval az ötlet az volt, hogy "almástésztát" kellene sütni!
De hogyan? A szentírás vagyis a receptkönyv azt írja elő, hogy tégy 70 dkg. lisztet, két kanál zsírt, két kanál cukrot,tejet, tojást, sütőport egymás mellé... majd próbálkozz ezt homogén plasztikus tésztává gyúrni! Bizony a szakács ezt mind jól tudta, mert Székelyföldön már az elején úgy nevelik a fiúkat, lányokat hogy majd Kolozsváron tudjanak az egyetemi évek alatt sütni, főzni s mi egy más...
Biza voltak dolgok amik hibáztak a hozzávalók listájáról, például a tej! De se baj, volt tejpor és víz.
A tészta gyúrására a viaszos vászon adott helyet, mivel sem lapító nem volt se pedig nyújtódeszka!
Viszont az sem volt amivel kinyújtani, nem volt laskasiritő, gondolkoztunk azon, hogy átmegyünk egy nagyszerű szomszédhoz és kérünk egyet, aha kérünk kérünk de, hogy kérjük?
A laska az tăiţei de, hogy kell mondani 'siritőnek', na ez az amin fenn akadtunk! Kérjük úgy, hogy bat de tăiţei?
Dehogy is, inkább forradalmasítjuk a cukrász művészetet: elő vettünk gyorsan a fél litres paradicsom leves üveget s azzal! Kennyed lelkem!
Ahogy a tepsibe került a második réteg is, azaz került volna akkor lett nagy a döbbenet. Nem lesz elég a tészta... nem tudjuk az alma réteget beborítani. De nem akadtunk el! gyúrtunk egy kis adagot ismét és már ki nem vettük az előzőt, hogy össze gyúrjuk, inkább össze ragasztottuk!!!
Kicsit sápadt lett, kicsit lapos de a mienk! Így sült meg az első kolozsvári almás 'tészta' lisztből és egyéb dolgokból, na meg jó sok székely leleményességből... Gratulálok a szakácsoknak!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése