A Kárpát-medence legnagyobb volt , jelenlegi és minden bizonnyal az maradó városa az Budapest. A rendszerváltás utáni időszakban újra központi helyét megerősíteni kívánta, azzal hogy multinacionális cégek telepedtek körébe, Európa valamennyi hálózatszerűen terjedő cégje képviselteti magát a városban vagy az azt környező agglomerátumban. Sőt közép-kelet Európa logisztikai központjaként is említették, regionális túlsúlyát a kedvező földrajzi helyzetével és versenyképes gazdasági környezetével váltotta ki.
Ezek után elvárható a város hogy a város egy úgymond – cyberfelhővel - legyen körülvéve, ami biztosítaná a végtelenségig szerteágazó kapcsolatrendszerek elterjedtségét és nagyfokú hozzáférhetőségét. Ahol a város tele van különböző szórásban, úgynevezett hálózati hozzáférést biztosító eszközökkel, ami korlátlanná teszi, a nagyáteresztő képességű lefödöttséget igénylő zónát. Gondolok én itt például a 3G-s elérhetőségre, a Wi-fi-re, a különböző Hot-spot-ra
A lefödöttséget biztosító rendszer kiépített, nem is annak hiányával van a gond. Csak hogy szinte a hozzáférhetetlenséget súrolja. El van lehetetlenítve az, hogy szabadon használhass bármilyen szolgáltatást, vagy valamilyen kiépített infrastruktúrát. Így történik meg az az úgyn. ablakos-fagyi effektus: vagyis az, hogy latod azt, hogy egy csalogató fagylalt vár téged az ablakon túl, de nincs pénzed rá, hogy megvehesd, így elkezded nyalogatni kívülről az ablakot, s közben képzelődsz az íz-világról.
Avagy ott a busz, vagy más tömegközlekedési eszköz, csakhogy nincs jegyed rá, a buszon meg az ellenőr, késel el a megbeszélt helyszínről, de képtelen vagy időben eljutni oda. Vagyis megvan, ott van, de nem használhatod, mindent a szemnek, but don’t Tuch!
Így történt itt, a budapesti lehetőségekkel is: minden egy karnyújtásnyira! De számodra elérhetetlen!
Mindent kódolnak, minden zárolt, minden abban az esetben használható, ha rendelkezel: adóazonosító jellel, ha van belépőd, érvényességid meg társítható eszközzel.
Mára már a civilizációnk társadalmi szervezettsége annyira egymásra épült és a benne élőt annyira függővé tette, hogy: 1, lehetetlen az életet ezen kívül élni, lásd: születéskor már számmal azonosítnak, 2., Semmilyen tevékenység elvégezhetetlen a civilizációnk termék-eszköze nélkül, lásd: próbálj rántottát készíteni reggel gyújtó nélkül: csak egy eszköz hiányozzon a láncszerű folyamatból és kudarcba fulladsz! 3., túlszerveződése már annyira körkörös, hogy ha nem élsz azoknak a szabályoknak megfelelően, saját magadat teszed „elimináltá”
Nemhiába nevezte még a XX. század közepén a városok nyomorát egy akkori urbanizálódás káros hatásaival foglalkozó professzor… aki úgy fogalmazott, hogy bérbe vesszük a lakást, a kaját, az autót, az internetet, vizet, gázt, levegőt, még az életünket is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése